Mai kedvencem a The Fade Out Line című kesergés Phoebe Killdeer & the Short Straws nevű zenekar előadásában.
Bár szép az idő és szívemet el kellene, hogy töltse a melegség és pozitív életérzés, valahogy mégis befúrta magát gondolataimba az a láthatatlan terrorista, amiről Phoebe az ő csodálatosan búgó hangján énekel. Növekszik a félelem, lassan, szinte észrevétlen kúszik be a bőrünk alá, befészkeli magát a szívünkbe, hogy aztán egyszercsak egy váratlan pillanatban előtörjön és elárasszon bennünket.
Létezik egy későbbi, kicsit deep house-os feldolgozás is, de pont az a világvége érzés vész el belőle, ami a mélységét adja az eredeti dalnak.
Szóval hallgassátok meg, aztán gyorsan váltsatok Bill Withers Lovely day-jére!!
“There’s nothing more deadly
Than slow growing fear”
My partner andɗ I stumbⅼed oer here by a diffeгent web
ddress and thought I should check things out. I like ԝhat I see so i am jusat following
you. Look forward to explloring your web page yett again.